1. A reformáció okai:

A főpapok többsége világi fejedelem módjára élt, nem törődött a rábízott papokkal és hívőkkel. A pápák sem mutattak példát. A papok között rengeteg tudatlan volt. Az egyház a bűnök bocsánatát pénzért kezdte árulni. Sokan úgy gondolták, hogy a bűnbocsánatot az egyháznak adott kisebb-nagyobb összeggel is el lehet érni. A pénz átvételéről az egyház igazolást adott, amit búcsúcédulának neveztek.

2. Luther Márton:

Az egyházon belüli visszaélések, különösen a búcsúcédulák árusítása ellen sokan tiltakoztak. Ilyen volt Luther Márton is, német szerzetes. Legfőbb tanítása ez vol:"Egyedül az Isten által üdvözül az ember." Aki hisz Istenben, az elnyeri a bűnbocsánatot. Legfontosabbnak a Biblia tanulmányozását tartotta. Luther fölöslegesnek ítélte a főpapságot és a szerzetességet is, sőt károsnak mondta a szentek tiszteletét is.

Luther 1517-ben 95 pontban foglalta össze elképzeléseit, és ezeket vitára bocsátotta. meghirdette, hogy az egyházat át kell alakítani, meg kell reformálni. Erre a pápa Luthert kiközösítette at egyházból.

Követői és a pápa között viták alakultak ki. A viszály megoldására a német-római császár (V. Károly) birodalmi gyűlést hívott össze, amely végül károsnak ítélte Luther tanait. Luther és hívei tiltakozak, latin szóval protestáltak. Innen ered nevük, a protestáns elnevezés.

Luther Mártonnak egy fejedelem, Bölcs Frigyes adott menedéket a szászországi Wartburg várában, ahol hozzákezdett a Biblia német nyelvre fordításához. A német nyelvű Biblia a könyvnyomtatásnak köszönhetően nagyon sok emberhez eljutott.

3. Vallásháborúk:

A protestantizmus a császárság területén uralkodó vallássá vált. Egyszerű istentiszteleteket tartottak. A két tábor között fegyveres harc bontakozott ki.

1555-ben Augsburgban a katolikusok és Luther hívei  megegyeztek, hogy az urak maguk dönthetik el, melyik vallást akarják követni. A parasztok kötelesek a földesúr vallását maguk számára elfogadni. Az Augsburgban kötött vallásbéke lényege: "Akié a föld, azé a vallás."

 4. Kálvin János:

A protestáns vallás svájci képviselője, Genf városában Kálvin János volt. Kálvin tanítása, a bizalom Istenben, aki feltétlen hatalommal rendelkezik a világ fölött.