Kőszeg ostroma:

A szultán szerette volna Bécset is elfoglalni. 1532-ben Dráva mentén vonult fel a szultáni sereg. A török sereget azonban egy kicsiny magyar vár,Kőszeg állította meg. A várkapitány Jurisics Miklós. A törökök hiába ostromolták a várat, kénytelenek voltak dolgavégezetlen visszafordulni. 

A várak szerepe:

Kőszeg helytállása bebizonyította a végvárak fontosságát. Pénz azonban nem mindig akadt komoly erődök építésére. Az ellenség megfigyelését, kisebb, portyázó katonaság elriasztását és a nagyobb seregek közeledtének hírül adását szolgálták a tarisznyavárak és a végházak.

 Az ágyúk elterjedése után vastag és alacsony bástyákat építettek, és a támadó ellenséget ágyútűzzel tartották távol. Az ellenség távoltartását szolgálták a vízesárkok is, amelyeknek víztükre alatt hegyesre faragott husángokat helyeztek el.

A nagy várháborúk éve:

A török újabb támadása 1552-ben következett be. Céljuk, Észak-Magyarország elfoglalása. 

Szulejmán szultán serege egymás után vettékbe a magyar várakat. A Temesvárt védő katonák megadták magukat.

Ali pasa serege a nógrádi várak ellen indult:Drégely várát Szondi György 150 emberével haláláig védte. 

A két török had Szolnok alatt egyesült. Szolnok ostroma: Nyári Lőrinc várkapitány fellázadt és elmenekült zsoldosai nélkül is csak közel 10 napi ostrom után adtafel a várat. 

Az egyesült had végül a stratégiailag rendkívül fontos Eger ellen vonult. Eger ostroma 1552. szeptember 9-én kezdődött, a 70 ezres támadóval szemben kb. kétezren védekeztek Dobó István vezetésével. A 38 napos ostromban a törökök szinte teljesen szétlőtték a várat, de elfolglalni mégsem tudták, október 18-án a tél közeledte visszavonulásra késztete a török sereget. 

A sikernek felmérhetetlen lélektani jelentősége volt. Az állandó támadások miatt a militarizálódó magyar társadalomnak "vitézségből példát" és lelkesítő reményt jelentett e siker.

A törökök 1566. évi támadása:

Előzmények: 1556-ban V. Károly lemondott a császári címről Ferdinánd javára, így a császáriközpont a török által veszélyeztetett Bécsbe került át. 1556-ban megszervezték Hadi Tanácsot, amelymár szakszerűen és egységesen irányította a nyugati magyar végvárak műödését. 1564-ben meghalt Ferdinánd,utóda I.Miksa (1564-1576).

Ferdinánd, majd Miksa csapatai folyamatos arcot vívtak János Zsigmonddal a két ország közt húzódó határterületekért. 1565-ben János Zsigmond egyezményt kötött Miksa megbízottaival arról, hogy lemond a királyi címről, s utódai csak Erdélyt öröklik. Ez a Habsburgok újabb térnyerését jelentette volna. Mivel Szulejmánnak nem tetszett az egyezmény, 1566-ban ismét Magyarországra jött rendezni a határkérdést. 

•  A török sereg ekkor megosztva támadta a várakat: Szulejmán vezetésével Szigetvár ellen vonult. A várat Zrínyi Miklós védte. A törökök az újváros bevétele után kiszárították a várat övező mocsarakat és vizeket,majd rommá lőtték az óvárost. Amikor már a belső vár is tarthatatlanná vált, Zrínyi vitézeivel kirohant az ostromlók közé. Mindannyian hősi halált haltak. 

Az ostrom folyamán  meghalt Szulejmán szultán. II. Szelim,az örökös sürgősen visszaindult Isztambulba, hogy elfoglalhassa a trónt. 

Feladatok

1. Magyarországot a "kereszténység védőbástyájá"-nak nevezték. Miért?

2. Sorold fel, mi volt a végvárak feladata!

3. Mi volt a török hadjáratok végső célja

• 1532-ben és 1566-ban?
• 1552-ben?

4. Milyen típusú várakból állt a végvári vonal?