Kőszeg ostroma:

A szultán szerette volna Bécset is elfoglalni. 1532-ben Dráva mentén vonult fel a szultáni sereg. A török sereget azonban egy kicsiny magyar vár,Kőszeg állította meg. A várkapitány Jurisics Miklós. A törökök hiába ostromolták a várat, kénytelenek voltak dolgavégezetlen visszafordulni. 

A várak szerepe:

Kőszeg helytállása bebizonyította a végvárak fontosságát. Pénz azonban nem mindig akadt komoly erődök építésére. Az ellenség megfigyelését, kisebb, portyázó katonaság elriasztását és a nagyobb seregek közeledtének hírül adását szolgálták a tarisznyavárak és a végházak.

 Az ágyúk elterjedése után vastag és alacsony bástyákat építettek, és a támadó ellenséget ágyútűzzel tartották távol. Az ellenség távoltartását szolgálták a vízesárkok is, amelyeknek víztükre alatt hegyesre faragott husángokat helyeztek el.

A nagy várháborúk éve:

A török újabb támadása 1552-ben következett be. Céljuk, Észak-Magyarország elfoglalása. 

Szulejmán szultán serege egymás után vettékbe a magyar várakat. A Temesvárt védő katonák megadták magukat.

Ali pasa serege a nógrádi várak ellen indult:Drégely várát Szondi György 150 emberével haláláig védte. 

A két török had Szolnok alatt egyesült. Szolnok ostroma: Nyári Lőrinc várkapitány fellázadt és elmenekült zsoldosai nélkül is csak közel 10 napi ostrom után adtafel a várat. 

Az egyesült had végül a stratégiailag rendkívül fontos Eger ellen vonult. Eger ostroma 1552. szeptember 9-én kezdődött, a 70 ezres támadóval szemben kb. kétezren védekeztek Dobó István vezetésével. A 38 napos ostromban a törökök szinte teljesen szétlőtték a várat, de elfolglalni mégsem tudták, október 18-án a tél közeledte visszavonulásra késztete a török sereget. 

A sikernek felmérhetetlen lélektani jelentősége volt. Az állandó támadások miatt a militarizálódó magyar társadalomnak "vitézségből példát" és lelkesítő reményt jelentett e siker.

A törökök 1566. évi támadása:

Előzmények: 1556-ban V. Károly lemondott a császári címről Ferdinánd javára, így a császáriközpont a török által veszélyeztetett Bécsbe került át. 1556-ban megszervezték Hadi Tanácsot, amelymár szakszerűen és egységesen irányította a nyugati magyar végvárak műödését. 1564-ben meghalt Ferdinánd,utóda I.Miksa (1564-1576).

Ferdinánd, majd Miksa csapatai folyamatos arcot vívtak János Zsigmonddal a két ország közt húzódó határterületekért. 1565-ben János Zsigmond egyezményt kötött Miksa megbízottaival arról, hogy lemond a királyi címről, s utódai csak Erdélyt öröklik. Ez a Habsburgok újabb térnyerését jelentette volna. Mivel Szulejmánnak nem tetszett az egyezmény, 1566-ban ismét Magyarországra jött rendezni a határkérdést. 

•  A török sereg ekkor megosztva támadta a várakat: Szulejmán vezetésével Szigetvár ellen vonult. A várat Zrínyi Miklós védte. A törökök az újváros bevétele után kiszárították a várat övező mocsarakat és vizeket,majd rommá lőtték az óvárost. Amikor már a belső vár is tarthatatlanná vált, Zrínyi vitézeivel kirohant az ostromlók közé. Mindannyian hősi halált haltak. 

Az ostrom folyamán  meghalt Szulejmán szultán. II. Szelim,az örökös sürgősen visszaindult Isztambulba, hogy elfoglalhassa a trónt. 

Feladatok

1. Magyarországot a "kereszténység védőbástyájá"-nak nevezték. Miért?

2. Sorold fel, mi volt a végvárak feladata!

3. Mi volt a török hadjáratok végső célja

• 1532-ben és 1566-ban?
• 1552-ben?

4. Milyen típusú várakból állt a végvári vonal?

Az ország északi és nyugati része látszólag független volt, de Habsburg királyok irányították.

A Habsburgok országaiban megmaradtak a hagyományos rendi intézmények,de a hivatalok fokozott mértékben tudták érvényesíteni akaratukat.

Ferdinánd 1526-ban nem költözött az országba.Helyettesítését nem nádor látta el, hanem e célra megszervezte a helytartóságot. A helytartót és tanácsosait az uralkodó nevezte ki. Tagjainak száma:7-10. Székhelye: Pozsony.

A Magyar Kancellária Bécsben működött. Főkancellár az esztergomi érsek. A hivatal részt vett az igazságszolgáltatásban, a törvények írásba foglalásában.

A nyugati és északi országrészek biztonságát hat főkapitány, mintegy 100 végvár, 15-20 ezer végvári katona látta el. E véderő fenntartását a királyi Magyarország segítség nélkül nem lett volna képes ellátni. A hiányzó összeget a Német Birodalom rendjei, a cseh és osztrák tartományok és a pápák segítségéből fedezték.

Az uralkodói akaratot érvényesítő központi főhivatalok mellett tovább éltek a magyar rendiség érdekeit védő intézmények is. Az országgyűlés a törvénykezés mellett rendelkezett az adómegszavazás jogával, így a királyok kénytelenek voltak időnként összehívni. A rendi-nemesi akarat érvényesítésének legfontosabb színtere a nemesi vármegye volt.

A királyi Magyarországon a földesurak gazdálkodása lassan megváltozott. A majorság, amit a jobbágy ingyenmunkával, robottal művelt, a földesúr és családja ellátását szolgálta, és többnyire kicsiny kiterjedésű volt. A gabona ára nőtt, ezért a földesurak több búzát, rozsot és zabot akartak birtokolni. Megnövelték a majorságok területét. A jobbágyok legfontosabb és legterhesebb adója a robot lett. 

A királyi Magyarország területén városok is voltak. Nem fejlődtek olyan gyorsan, mint a nyugat-európai városok. Iparunk megmaradt céhes iparnak, manufaktúrák nem jöttek létre. 

A török birodalom legészakibb tartománya katonai szempontból kiemelkedő jelentőségű lehetett, sok katona állomásozott itt.

1541 után kiépítették a török közigazgatási rendszert. A területet nagyobb egységekre -vilajetekre - osztották.

Az egész magyarországi hódoltság legfőbb parancsnoka a budai pasa volt. Ő volt a a területek polgári és katonai vezetői.

Hivatalnokok:

• defterdár: a vilajetek és a szandzsákok pénzügyeit intézték, irányították az adóbeszedést.
• kádi: az iszlám jogrend betartását felügyelő bíró

Török birtokok:

• szultáni hászbirtokok: a szultáni kincstár saját kezelésében megtartott területek, városok általában a legjövedelmezőbb területek.
• hűbérbirtokok:katonáknak vagy tisztviselőknek adományozott terület

Adóztatás:

• A török birodalomban általában figyelembe vették az adóztatás helyi gyakorlatát
• a török földesúrnak kapuadót, tizedet, ajándékokat
• a szultáni kincstárnak harácsadót kellett fizetni
• a kincstári birtokokon szokásban volt, hogy egy kialkudott összegben adóztak.

A török adót nem szedték be évente többször, mértéke nem volt elviselhetetlen. A hódoltsági területeken nem az adó, hanem a rendszeres háborúk tették elviselhetetlenné az ottlakást. Anyagilag annyiból volt nehezebb a hódoltsági területen élni, hogy a törökök  mellett a magyarok is követelték jobbágyaiktól a földesúri, egyházi és állami adót. = kettős adóztatás.

 Gyermekadó: Az adók egyik legkegyetlenebb fajtája volt. A török adószedők időről időre  megjelentek a falvakban. A legerősebb, legügyesebb gyerekeket kiválasztották, és családjuktól elvéve janicsároknak nevelték őket. Belőlük lett a szultáni sereg legkegyetlenebb katonái.

 Városok a Hódoltságban: Hatalmassá nőttek a mezővárosok. Élükön bírók álltak.Egyes mezővárosok védelmet kaptak a szultántól. 

Gazdag volt a marhakereskedelem. A hatalmas marhacsordákat bátor, harcedzett hajdúk hajtották.

A városokban található templomokat a törökök gyakran átalakították mohamedán imaházzá, azaz mecsetté. Mellettük minaretet is emeltek. Sok helyen épültek fürdők is.

Feladatok:

1. Ki volt a szultán magyarországi képviselője?

Kik irányították a vilajetek életét?

Milyen feladataik voltak a pasáknak?

2. A budai pasa leveléből (Tk. 167. old.) másold ki a két legellentétesebb mondatot!

    a) ígérgetés

    b)fenyegetés

3. Kinek adóztak a hódoltság jobbágyai?

4. Kik voltak a hajdúk?

5. Atlaszodban keress török emlékeket!

1. A két király - kettéosztott ország

1526-ban, Szapolyai János, az 1505-ös rákosi végzésekre hivatkozva, királlyá koronáztatta magát. Pozsonyban főurak másik csoportja Habsburg Ferdinándot választotta magyar királynak.

A "hódítás török módszere": három szakaszból állt: először nagy csatában vereséget mérni az országra, másodszor kialakítani egy hazai törökbarát réteget, amelyre építheti az uralom rendszerét, harmadszor elfoglalni a fővárost, és birtokba venni az országot.

2. A váradi béke

1538-ban Ferdinánd és János király Váradon békét kötött. Mindketten megtartották addig birtokolt területeiket, János az ország keleti,Ferdinánd a nyugati felét. Megegyeztek, hogy János halála után Ferdinánd örökli az egész országot, még akkor is ha Jánosnak fia születnék.

3. Buda török kézen

1540-ben Izabella királyné fiút szült János királynak. A csecsmő János Zsigmond már puszta létével is óriási diplomáciai bonyodalmakat keltett. (10 nap múlva meghalt I. János király). Szulejmán a csecsemő János Zsigmondot fogadta el az ország királyának, akit rövidesen meg is koronázták. Ferdinánd és hívei azonban birtokba akarták venni az országot (lásd váradi béke).

Mindketten fegyverrel kívánták érvényesíteni akaratukat:

• a német had 1541 tavaszán érkezett az országba, ostromolni kezdte Buda várát. A Fráter György vezette magyar védők és a törökök előőrsei felmorzsolták a császári hadakat.
• közben Budára érkezett Szulejmán. Augusztus 29-én magához kérette János Zsigmondot és a magyar urakat. A tárgyalás alatt a török katonák beszívárogtak a várba és kardcsapás nélkül elfoglalták. A szultán Izabella királynét, Fráter Györgyöt és a csecsemő királyt elbocsátotta, és évi adó fejében rájuk hagyta Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását.

Buda elfoglalásával világossá vált, hogy Szulejmán nem engedheti meg a Habsburgok túlzott befolyását Magyarországon. Az 1526 óta tartó országmegoszlás rögzülni látszott.

1. Az ország nyugati-északi része Habsburg
2. az ország déli-középső része török
3. az ország keleti-északi része pedig Szapolyai ellenőrzés alatt volt. A határok kialakulása azonban még sokáig tartott.

4. Az Erdélyi Fejedelemség születése:

János Zsigmond lemondott a királyi címről, de fejedelemként Erdély uralkodója maradhatott.

1571-ben Báthori Istvánt választották meg Erdély fejedelmévé. Lengyelországgal kötött szövetséget.  Báthori István fejedelemsége alatt erősödött meg Erdély önállósága és függetlensége.

Feladatok:

1. Mutasd be az 1526 utáni Magyarországot!

2. Milyen következményekkel járt az ország megosztottsága?

3. Miért támadt Ferdinánd Magyarországra 1541-ben?

4. Miért sietett János Zsigmond segítségére a szultán? A szultán saját szavaival válaszolj a forrás alapján (Tk. 165. oldal).

Magyarország

az

újkor

kezdetén

1. Oroszország megerősödik:

III. Iván nagyfejedelem idejére (XV. század) a legtöbb orosz terület Moszkvának engedelmeskedett. Ő felvette a cár nevet, ami császárt jelent. Fia, IV. Iván legyőzte a tatárokat. Megindult az Oroszországtól keletre lévő hatalmas terület, Szibéria fölfedezése és meghódítása.

2. A parasztok helyzete:

3. Nagy Péter cár hatalomra kerül

4. Oroszország korszerűsítése

5. Szentpétervár

Az újkor elején Németalföld a spanyol királyok birtoka lett. A spanyol önkényeskedés és a katolikus hit erőszakos terjesztése ellen csakhamar felkelés tört ki. A spanyol sereg élére Alba herceget állították, aki sorra nyerte a csatákat. Ám a németalföldiek egyik vezére, Orániai Vilmos folytatta a harcot. Az angolok biztatására hét tartomány végül elszakadt Spanyolországtól. Az így létrejött új ország neve lett Hollandia. Hollandia államformája köztársaság lett.

Hollandia:

• a nagypolgárság állama
• legfőbb törvényhozó és végrehajtó szerv a rendi gyűlés volt
• az államtanács főként katonai ügyekben döntött
• a 17. század elején megalakult a holland Kelet - Indiai Társaság, amely igen komoly hajóhaddal rendelkezett.

A terület jellemzői:

• Németalföld, a mai Hollandia,Belgium és Luxemburg területe az akkori Európa legsűrűbben lakott területe volt.
• Északi és déli tartományokra lehetett osztani: déli tartományok katolikusok maradtak, az északiak protestánsok lettek.
• Délen fejlett textilipar,manufakturák sokasága jellemezte e terület városait. A legjelentősebb Antwerpen, Hága,Leyden,Utrecht.

1. A Napkirály trónra lép:

Az 1600 -as években Franciaországot a király helyett tisztviselői, a miniszterek kormányoztak. Amikor meghalt az uralkodó, az új francia király a gyermek XIV. Lajos (1643-1715) lett. Amikor felnőtt megparancsolta, hogy engedélye nélkül semmiféle rendelkezést sem adhatnak ki. (abszolutizmus)

2. XIV. Lajos udvara:

XIV. Lajos Európa legfényesebb királyi udvarát rendezte be. Versailles, a barokk pompa példaképe lett. Festmények, parkok, szökőkutak  díszítették. Kortársai úgy is nevezték: a Napkirály, amiért olyan ragyogó udvart hozott létre. A spanyol viselkedési szokások helyébe a francia lépett. A királyi udvarban mindig élénk élet folyt, aminek a központjában a király állt. A nemesekből, engedelmes kegyencek lettek.

3. A francia hadsereg:

 Hatalmas hadsereget tartott fegyverben és nem volt olyan háború, amelybe bele ne szólt volna. Erődöket emelt, amik bevehetetlenek voltak. A francia flotta is a legkorszerűbbek közé tartozott. A francia hadsereg volt az első ahol egyenruhát hordtak.

4. A pénzügyek:

A kincstár feltöltése az egyik legnehezebb feladat, ezért erre a tisztségre egy nem nemesi  származású, de tehetségével kitűnt szakembert állított. Arra ügyelt, hogy a pénz ne kerüljön ki Franciaországból. Számos árura pedig kimondta, hogy azokat csak az állam adhatja el, tehát az állam bevételeit növelik (monopólium).

1. Puritánok: "megtisztítók":

A spanyol armada legyőzése (1588) után az angol kereskedők egyre inkább vetélytársaik fölé kerekedtek. Gyarapodott a polgárság vagyona, de a nemesség többsége is vállalkozott. Az ország gazdagságnak, virágzásnak indult.

Ebben az időben Angliában az uralkodó a parlamenttel együtt kormányzott. Adókat nem vethetett ki a parlament jóváhagyása nélkül.

Az angol kálvinisták egyszerű templomokat és szertartásokat követeltek , és hogy az egyházat választott világi férfiak vezessék. Mivel azt mondták, hogy meg akarják tisztítani az egyházat, rajtuk maradt a puritán szó (latinul azt jelenti, hogy megtisztító).

2. A királyi egyeduralom kialakulása:

Erzsébet utódai, I. Jakab és I. Károly katolikus volt, így nem nézték jó szemmel a kálvinistákat Angliában. Lenézték a vállalkozó nemeseket is. Jakab és Károly többnyire a parlament nélkül, egyedül kormányozták az országot,ezt királyi egyeduralomnak hívjuk (abszolutizmus).

3. A forradalom:

Amikor I. Károly háborút kezdett a skótok ellen, hamar rájött, hogy a kincstár üres egy háborúhoz. Ezért az uralkodó 1640-ben kénytelen volt összehívni a parlamentet, hogy újabb adókat szavaztasson meg. A parlament nem engedelmeskedett a királynak, az utcán követelték a király tanácsadóinak halálát. Kitört a forradalom.

4. A polgárháború:

Az uralkodó eleinte tűrte a parlament hatalmának növekedését. Később viszont úgy döntött, hogy  fegyverrel győzi le ellenségeit. A ővárosból elszökött, kezdetét vette a polgárháború.

A parlament hadseregének élére, Oliver Cromwell állt. Csapatai kisnemesekből állt, akik mellükön és hátukon viselt páncéljük miatt mindenki csak vasbordájúaknak nevezte.

Csapatai élén Cromwell egymás után aratta a győzelmeket. Elfogta I. Károlyt is. Felajánlotta neki: ha hajlandó kálvinista hitre térni, visszatérhet Anglia trónjára. Az uralkodó ezt nem fogadta el. Cromwell Károlyt halálra ítéltette. Királyt lefejezték, majd létrejött a köztársaság. Élén Cromwell állt, aki eltávolította azokat a képviselőket, akik ellenezték uralmát.

Intézkedései miatt Cromwell halála után nem lázadozot senki, amikor I. KárolyI. fia, II. Károly visszatért Franciaországból, és átvette a hatalmat. Anglia ismét királyság lett. Az új király hamar elveszítette alattvalói bizalmát és szeretetét.

Utóda öccse, be akarta vezetni Angliában a katolikus vallást. Az angolok erre elűzték, és helyébe a parlament Németalföld uralkodóját, Orániai Vilmost hívta meg az angol trónra.

5. A Jogok törvénye:

Az új király megkoronázása után a parlament 1689-ben megalkotta a Jogok törvényét. Ebben leszögezték: a törvény meghozatala nem a király, hanem a parlament feladata. Az ország irányítását végző kormány sem a királynak, hanem a parlamentnek tartozik felelőséggel. A törvényeket a királynak is be kellett tartani.

Ezt az államrendet hívjuk alkotmányos királyságnak, amelynek alapelve: " a király uralkodik, de nem kormányoz."

1. A reformáció okai:

A főpapok többsége világi fejedelem módjára élt, nem törődött a rábízott papokkal és hívőkkel. A pápák sem mutattak példát. A papok között rengeteg tudatlan volt. Az egyház a bűnök bocsánatát pénzért kezdte árulni. Sokan úgy gondolták, hogy a bűnbocsánatot az egyháznak adott kisebb-nagyobb összeggel is el lehet érni. A pénz átvételéről az egyház igazolást adott, amit búcsúcédulának neveztek.

2. Luther Márton:

Az egyházon belüli visszaélések, különösen a búcsúcédulák árusítása ellen sokan tiltakoztak. Ilyen volt Luther Márton is, német szerzetes. Legfőbb tanítása ez vol:"Egyedül az Isten által üdvözül az ember." Aki hisz Istenben, az elnyeri a bűnbocsánatot. Legfontosabbnak a Biblia tanulmányozását tartotta. Luther fölöslegesnek ítélte a főpapságot és a szerzetességet is, sőt károsnak mondta a szentek tiszteletét is.

Luther 1517-ben 95 pontban foglalta össze elképzeléseit, és ezeket vitára bocsátotta. meghirdette, hogy az egyházat át kell alakítani, meg kell reformálni. Erre a pápa Luthert kiközösítette at egyházból.

Követői és a pápa között viták alakultak ki. A viszály megoldására a német-római császár (V. Károly) birodalmi gyűlést hívott össze, amely végül károsnak ítélte Luther tanait. Luther és hívei tiltakozak, latin szóval protestáltak. Innen ered nevük, a protestáns elnevezés.

Luther Mártonnak egy fejedelem, Bölcs Frigyes adott menedéket a szászországi Wartburg várában, ahol hozzákezdett a Biblia német nyelvre fordításához. A német nyelvű Biblia a könyvnyomtatásnak köszönhetően nagyon sok emberhez eljutott.

3. Vallásháborúk:

A protestantizmus a császárság területén uralkodó vallássá vált. Egyszerű istentiszteleteket tartottak. A két tábor között fegyveres harc bontakozott ki.

1555-ben Augsburgban a katolikusok és Luther hívei  megegyeztek, hogy az urak maguk dönthetik el, melyik vallást akarják követni. A parasztok kötelesek a földesúr vallását maguk számára elfogadni. Az Augsburgban kötött vallásbéke lényege: "Akié a föld, azé a vallás."

 4. Kálvin János:

A protestáns vallás svájci képviselője, Genf városában Kálvin János volt. Kálvin tanítása, a bizalom Istenben, aki feltétlen hatalommal rendelkezik a világ fölött.

1. Az "európai" világpiac:

Az európai gazdaság irányítása alatt a kereskedelem világméretűvé szélesedett. Az országokat  bonyolult  kereskedelmi  szálak  kapcsolták  össze. 

• A világkereskedelem kialakulása

Az amerikai gyarmatokról Európába áramlottak az ültetvények termékei. Meghonosodott számos növényfajta (paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány), de ezek elterjedése évszázadokat vett igénybe. A legfontosabb az óriási mennyiségű nemesfém beáramlása volt, ami értékének csökkenését (elhúzódó infláció), és a termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő (árforradalom). Az árakat a bővülő kereslet is felverte, mivel nőtt a népesség, és a gyarmatokra Európából iparcikkeket (textíliák, szerszámok, fegyverek) szállítottak.

• A centrum áthelyeződése

Új kikötővárosok emelkedtek fel az Atlanti-óceán partvidékén (Lisszabon, Amszterdam, London, La Rochelle, Nantes). A levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a fejlődés centruma nyugatra helyeződött át. Kelet-Európa államai a kialakuló világkereskedelemhez élelmiszerszállítóként csatlakoztak, mivel Nyugat-Európában megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet, és az árak is emelkedtek. A nyugat-európai országok a mezőgazdasági cikkekért cserébe iparcikkeket szállított. E forgalom a korábbi Hanza útvonalon bonyolódott le.

A gyarmat valamely állam fennhatósága alatt álló terület. A gyarmat közigazgatásának legfelsőbb szintjét a gyarmatosító ország ellenőrzi, és nincs saját nemzetközi képviselete.

A gyarmaton élő lakosság sok esetben nem rendelkezett ugyanazokkal a jogokkal, mint a gyarmatosító ország lakossága.

Manufaktúra:

A céhes ipart a manufaktúra ipar váltja fel. A versenyre épül: kiélezi azt. Egy tőkés vállalkozó a tulajdonos, az ő tulajdonában áll minden (szerszámok stb…). A termékek árai a verseny miatt sokkal alacsonyabbak, mint a céhes ipar drága termékei. Egyúttal romlik a minőség is, hiszen nagy a munkamegosztás a manufaktúrákban. Betanított munkások dolgoznak (nem igényel szaktudást), csak egyes munkafolyamatokat végeznek. Többen dolgoznak, több a termék, többet adnak el (fogyasztói társadalom). Ez persze kiszorítja a céhes ipart. A tőkés vállalkozó érdeke egyedül a tömegtermelés – minél több áru eladása. = tőkés vállalkozás.

1. Az Indiába vezető tengeri út:

A Török Birodalom az árukra hatalmas vámot vetett ki. Ezért az egyik legtehetségesebb hajósnép, a portugálok királya arra gondolt, hogy hajókkal, Afrika megkerülésével kellene Indiába jutni. Ez végül Vasco da Gama-nak sikerült is.

2. Kolumbusz útja:

A XV. századi humanista tudósok egyre több ókori művet olvastak, amelyek közül néhányban arról írtak, hogy a Föld nem lapos, hanem gömb alakú.

Egy genovai hajós, Kolumbusz Kristóf arra gondolt, hogy ha a Föld tényleg gömbölyű akkor egyszerűen csak nyugatra kell hajózni, és eléri a híres India földjét. Tervéhez Spanyolországban keresett támogatót. A királyi udvar végül felszerelt három kicsiny hajót az úthoz.Kolumbusz 1492-ben indult útnak és idegen földrészen szállt partra. Kolumbusz élete végéig biztos volt abban, hogy Indiába jutott el.Ezért az ott lakókat indiánoknak nevezte el. A sokáig Nyugat-Indiának hitt földrészt Amerigo Vespucci térképezte fel először és róla nevezték el az új földrészt Amerikának.

 3. Főbb felfedezők,hajósok:

• 1486.Bartolomeo Diaz elérkezett Afrika déli partjaihoz (Jóreménység foka)
• 1498. Vasco da Gama Afrikát megkerülve eljut Indiába
• 1519-22. Magellán körbehajózta a Földet és ezzel bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú.

4. Az Újvilág meghódítói:

    Konkvisztádoroknak (hódítóknak) nevezzük azokat a zsoldosokat, akik először hódították meg, rabolták ki az Újvilágot.

• Fernando Cortez lerombolja az azték birodalmat,
• Francisco Pizarro az inka államot.

Afrikából rabszolgákat hoznak be a nemesfémbányák működtetésére,mert az indiánok nem bírják a munkát és a fehérek által behozott betegségeknek se tudnak ellenállni. Először az amerikai kontinens középső és déli részét foglalták el. Az egyetlen cél ekkor az arany-és az ezüstkészletek elhurcolása volt. 

videó: Inkák és Pizarro: www.youtube.com/watch

5. Tordesillasi egyezmény (1494):

A pápa felosztja a felfedezett és a még fel nem fedezett földeket a spanyolok és a portugálok között.

Lassanként Amerika növényei is meghonosodtak Európában:kukorica,burgonya, dohány, paradicsom, paprika, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó, stb. 

1.Az indiánok

Amerika őslakói, az indiánok nagyon régen vándoroltak át Ázsiából Észak-Amerikába. Az indiánok kezdetben Észak-Amerikát népesítették be. Kezdetleges eszközökkel halásztak, vadásztak és gyűjtögettek. Legfontosabb fegyverük az íj és a nyíl voltak. Sátrakban laktak, amelyeket az állatok bőréből készítettek. Közép-Amerikában a két óceán közötti földdarabon a maják és az aztékok, Dél-Amerikában, a Csendes-óceán partján az inkák építettek városokat és alapítottak birodalmakat.

2. A maják országa:

A maják országa az Egyenlítőtől nem messze északra, a meleg,párás vidéken terült el. Földet műveltek és állatot(pulyka) tenyésztettek. Legfőbb eleségük a bab és a kukorica volt.A majákhatalmas városokat építettek. Legfőbb istenüket a tollas kígyó alakjában képzelték el. Egyes maja törzsek gyakorta háborúztak. Az istenek kegyét áldozatokkal akarták elnyerni. Nem riadtak vissza emberek feláldozásától sem.

3. Az aztékok:

A majákat az 1200-as években a harcias azték törzsek legyőzték őket. Városokban laktak, isteneik és templomaik is hasonlóak voltak. Az aztékok élete eltért a majáktól. Számukra a legfontosabb a háború volt. Gyerekek közös iskolában jártak, aholmegtanulták tisztelni az idősebbeket és engedelmeskedni nekik. Az uralkodót istennek tartották. A legfontosabb mégis a harc volt.

A maják és az aztékok kiváló mesteremberek is voltak. A keményebb fémeket, így például a vasat nem ismerték. Szerszámaikat fából és kőből készítették.

www.youtube.com/watch
 

4. Az inkák:

 Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén feküdt az inkák állama. Számos kisebb népet igáztak le. Hatalmas birodalmat hoztak létre. Nagyon hosszú úthálózatot építettek ki. Hegyek közt laktak, a meredek hegyoldalakat nem lehetett megmunkálni, ezért teraszokat alakítottak ki és bonyolult vízvezetékeket is létesítettek.

Írásuk: Az Inka Birodalomban az írásra zsinórok szolgáltak. Ezekre bonyolult csomókat kötöttek. Minden csomónak más volt a rendeltetése.

Afrika északi részén a középkortól kezdve arab államok vannak. A kereskedők főleg aranyat, ezüstöt és elefántcsontot szállítottak. Később hatalmas piacokon embereket, rabszolgákat is szállítottak.

A XV. század második felében Portugália hajósai a Kínából átvett iránytű segítségével kezdték meg Afrika felfedezését. A portugálok kereskedőtelepeket, városokat és ezek védelmére erődöket alapítottak a partok mentén. A rabszolga-kereskedelem egy részét is ők irányították.

Indiától keletre volt a Kínai Birodalom. Császárai Pekinget tették meg fővárosukká. Államukat 13 tartományra osztották fel, amelyet hatalmas hivatalnoksereg irányított. A hivatalnokok -kínai szóval mandarinok - nevelését fontosnak tartották Kínában. A kínai írásjeleket ecsettel festették papírra. A papírt szintén Kínában találták fel. Kína a középkorban főleg az iparosok által előállított cikkekről, különösen a selyemrő

Az Európán kívüli világ

1. India:

Indiában a nép többsége szegény volt, pedig az ország bővelkedett kincsekben. Fűszereket, borsokat és fahéjat sokfelé termesztettek. Elterjedt volt a kévé és a tea is. A kereskedők az áruk egy részét az arab kalmároknak adták el, akktől velenceiek vették meg.

Az uralodók a népre hatalmas adókat vetettek ki. A pénzből az uralkodó és környezete ragyogó palotákat emelt, és fényűző életet élt.

1. II.Lajos (1516-1526):

II. Ulászlót fia, II. Lajos követte a trónon. Felesége Habsburg Mária volt, így annak testvérétől remélt segítséget.

Megpróbálta megtörni a bárók hatalmát, de az intézkedéseket nem tudták végrehajtani.

2. Az első végvári vonal elvesztése:

1520-ban I. Szulejmán került a török trónra. Békeajánlatát meggondolatlan módon a királyi diplomácia figyelmen kívül hagyta (a lengyel király elfogadta).

1521-ben  a szultáni csapatok megtámadták Magyarországot, elfoglalták Szabács és Zimony várát, majd Nándorfehérvár is elesett.1524 -re összeomlott az első végvári rendszer. A védelem újjászervezése érdekében ez időben Tomori Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány tette a legtöbbet.

3. Az 1526-os támadás. A mohácsi vész:

1526 elején már tudtak a királyi udvarban a tervezett támadásról. A mozgósítás lassan haladt. Pénz hiányában a király nem tudott ütőképes  hadsereget kiállítani.

Nyárra megérkezett az óriási szultáni sereg. Tomori próbálta feltartóztatni a török sereget, de sikertelenül.

A király kisebb seregével július 20-án indult el Budáról. Tomori ennek hallatán átkelt a Dunán, majd Mohácsnál csatlakozott a királyi sereghez. (Szapolyai János seregével az erdélyi Torda környékén várakozott, a királytól ellentmondó parancsokat kapott). A mohácsi táborban a sereg fővezérévé Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt választották.

A csatában az első hadrend jobbszárnya támadott először, kezdeti sikerei után Tomori a balszárnyat is harcba küldte. A sikertelen nehézlovas-rohamok után harcba szálló második hadrend sorsa megpecsételődött.

A csatában (1526. augusztus 29) elesett Tomori Pál is.Menekülés közben a megáradt, mocsaras Csele patakba fulladt II. Lajos király. A csata után a szultáni sereg Budáig hatolt előre, majd végigfosztotta az országot, október 9-én kivonult a királyság területéről.

1. Ki legyen a következő király?

Mátyás törvnyes fiú örökössel nem rendelkezett. Törvénytelen gyermekét,Corvin Jánost jelölte utódának. Ennek érdekében:

• az ő tulajdonába jutatta a Hunyadi-birtokok nagy részét
• megeskette híveit, hogy fiát támogatják, főleg a nádort, akinek ezért kiterjesztette jogkörét.

A bárók és a köznemesek egyaránt el akarták kerülni, hogy ismét erőskezű uralkodó kerüljön a trónra.

Mátyás özvegye, Beatrix is vágyott a korona után, de neki mint nőnek nem volt esélye.

2. Dobzse László (1490-1516)

A lengyel Jagelló királyi családból származó II. Ulászlót (1490-1516) választották királynak. A kincstár üres volt. A bárók megtiltották neki az újításokat, s a régieket is eltörölték. A végvárak fenntartására, korszerűsítésére nem jutott pénz. Mátyás fekete seregének egy része szétszéledt. A nemrég még büszke hadat Kinizsi Pálnak kellett szétvernie.

3. Dózsa - féle parasztháború:

1513-ban Bakócz Tamás, aki a pápaválasztáson is esélyes volt egy ideig, Rómában megbízást kapott egy nagyszabású törökellenes keresztes hadjárat megszervezésére. A nemességnek nem tetszett, hogy a mezőgazdasági munkáktól elvonják parasztjaikat, igyekeztek akadályozni a hadba vonulást.

A keresztesek parancsnoka Székely Dózsa György lovastiszt lett. Az incidensek hatására Bakócz májusban leállította a toborzást.  A keresztesek azonban szentségtörőnek nyílvánították a rendeletet, és nem oszlottak fel. Május 23-án Báthori István temesi ispán szétverte a keresztesek Maroson átkelő előőrseit. Válaszul éjjel az ünneplő urakra rágyújtották a nagylaki várat. Az országban kitört a parasztháború.

Dózsa György serege sorra legyőzte az ellene támadó nemesi hadakat. Bevették Nagyváradot.

Júniustól az egyesített paraszthad Temesvárt próbálta elfoglalni, amit Báthori István védett. Szapolyai mintegy 20 ezres seregével Temesvár felmentésére sietett. Ott büntetlenséget ígért a felkelő katonáknak, akik júliusban lettték a fegyvert. Dózsát elfogták és bestiális módon kivégezték.

A felkelést nem követte széles körű bosszú. 1514-ben a nemesi országgyűlés eltörölte a szabad költözés jogát, és a robotot heti egy napban határozta meg.(nem hajtották végre).

1. Királlyá választása:

 1443-ban született Kolozsváron. Tanítója Vitéz János, akit Hunyadi János váradi püspökké nevezett ki. Megtanult írni, olvasni, megismerkedett az itáliai humanista műveltséggel. Apja mellett sok fontos diplomáciai tárgyaláson vett részt.

A Hunyadi család birtokolta V. László halálakor az ország legnagyobb vagyonát. A család vezetője Szilágyi Mihály volt.

1458 januárjában összeült a királyválasztó országgyűlés, a kisebb nemesek pedig a Duna jegén királlyá választották Mátyást (Szilágyi "közbenjárására"). Mátyást megkoronázni nem tudták, hisz a korona III. Frigyesnél volt.

2. Mátyás megszilárdítja hatalmát:

Az új király kezdettől fogva arra törekedett, hogy egyedül uralkodjon a lehető legnagyobb bizalommal:

• Leváltotta Garai László nádort
• Szilágyi Mihályt, aki kormányzóként kívánt uralkodni Mátyás mellett, a déli végekre küldte
• Bécsújhelyen megállapodott III.Frigyessel: Frigyes visszaadta a koronát,elismerte Mátyást szövetségesnek, ellenben ha Mátyás utód nélkül halna meg, ő örökli a magyar trónt.
• 1463-ban Mátyást - szabályszerűen - megkoronázták.

3. Külpolitikája:

Mátyás nem akart a szultáni sereggel nyílt csatát kezdeni, inkább a határok védelmét erősítette meg. Elfoglalta Jajcát és Szabácsot, ezután igyekezett békében élni a törökkel. Ha a török támadott, akkor készen állt a védelemre. Az Erdélyre törő török hadakat Kinizsi Pál Kenyérmezőnél győzte le (1479).

Azért, hogy országának erejét megsokszorozza Mátyás elhatározta, hogy megszerzi a cseh királyi címet. Mátyás háborút indított Csehország ellen. Átszervezte a hadseregét. Állandóan készen álló zsoldossereget toborzott, melyet fekete seregnek nevezünk.

Ezek a tervek sok pénzbe kerültek, és elégedetlenséget szült. Összeesküvést szerveztek a király ellen, Mátyás azonban gyorsan leszámolt a lázadókkal (Tk. 114.o.).

4. Királyi gazdaság forrásai (reformok):

 Mátyás a kapuadót füstadóra változtatta, vagyis nem jobbágytelkekként, hanem házanként (kéményenként) kellett adót fizetni.

Bevezette a rendkívüli hadiadót is.

Igyekezett megakadályozni a nemesek jogtalanságait. Rendelkezései nyomán minden jobbágy szabadon elköltözhetett más földesúr földjére. A jobbágyok meg tudták védeni  az önkényeskedésektől.

Uralkodása idején a jobbágyok közül sokan meggazdagodtak. Már több jobbágytelket tarthattak fenn. Ezeket zsellérek művelték. A zsellérek olyan parasztok voltak, akiknek egyáltalán nem volt szántóföldjük, hanem másnál, fizetségért szolgáltak.

A nádor. Mátyás törvénye így intézkedett a mádori méltóságról: a nádor lett a király helyettese, amikor az távol tartózkodott. Ha a király gyermek még, ő hívhatja össze az országban az országgyűlést. Az az ő feladata is, hogy ha az ország lakosai között háborúság támadna, azt lecsillapítsa.Ő az ország legfőbb bírája. Ha a király meghal,  az új király megválasztásánál ő adja le elsőnek szavazatát.

5. Mátyás reneszánsz udvara:

A reneszánsz stílus, Beatrix királynéval és udvarával Magyarországra jövetelével terjedt el. Ennek eredménye a visegrádi és a budai palota építése. A reneszánsz stílusban épült várakhoz, palotákhoz itáliai mesterembereket hivatott.

Mint példaképei, az itáliai reneszánsz uralkodók, ő is könyvtárat alapított. A Hunyadiak címerében holló volt látható, ami latinul Corvus, ebből a szóból származik a könyvek neve: corvinák (korvinák).

Mátyás elhatározta ő is megszerzi a császári trónt. Elfoglalta Bécs városát. Néhány évvel utána meghalt.

1453-ban a világhódító ambíciókkal rendelkező II. Mohamed szultán elfoglalta Bizáncot.

III. Callixtus pápa keresztes háborút hirdetett, de komoly erők nem szerveződtek. Magyarországra érkezett viszont Kapisztrán Szent János, aki toborzókörútján kisebb hadsereget szervezett.

A bárók a meghirdetett nemesi felkelés ellenére sem mozdultak. Hunyadinak így saját, kb. tízezres hadseregével és kb. 18 ezres keresztes délvidéki paraszthadsereggel kellett megvédenie az országot.

A török támadás 1456. július 4-én indult. A várat Hunyadi sógora Szilágyi Mihály védte. Július 14-én ért Hunyadi a várhoz. Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat, biztosítva ezzel az utánótlást és a bejutást a várba.

Miután a hatalmas török rohamok során ledőlt a külső várfal, július 21-én a szultán általános rohamot vezényelt. A törökök behatoltak a várba egészen a piactérig. Hunyadi ekkor kinyittatta a belső várkaput, és páncélos lovasokkal visszaverte a támadást. Ennek ellenére a törökök végtelen sokaságban özönlöttek a várfal felé. Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt.

Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá.A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült.

A déli harangszót eredetileg azértrendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A győzelem híre és a pápai bulla egyszerre érkezett el az emberekhez.Mivel a pápaeredeti szándéka,legalábbis egyelőre, időszerűségét vesztette Hunyadinak köszönhetően, a déli harangszó a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre.

A csata után a táborban pestisjárvány tört ki. 1456. augusztus 11-én a betegség Hunyadi Jánost magával ragadta. Bátorsága, hősiessége még török ellenfelei részéről is a legnagyobb tiszteletet váltotta ki.

Hunyadi - fiúk:

Hunyadi halála után a vagyont fia, Hunyadi László örökölte. Nándorfehérváron Hunyadi hívei lemészárolták Cillei Ulrikot és kíséretét. A király büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, ám 1457-ben Budán elfogatta a két Hunyadi fiút, Lászlót és Mátyást. Lászlót kivégeztette, majd Mátyást magával vive Prágába távozott. Prágában a 17 éves V. László váratlanul meghalt.

1. Zsigmond halála utáni trónviszályok

Zsigmond halála után lányának, Erzsébetnek férjét, Habsburg Albertet (1437-1439) jelölte a trónra. Albert özvegye, férje halála után szülte meg fiát, Lászlót. A csecsemőt megkoronázták, majd Bécsbe menekültek.

Velük ellentétben a bárók másik csoportja Jagello Ulászlót lengyel királyt választották magyar királynak. Ulászlót 1440-ben megkoronázták. Jagello Ulászló (1440-1444) trónra kerülése és uralkodása során lett az ország egyik legnagyobb főura Hunyadi János. Személye egészen 1456-ban bekövetkezett haláláig döntően meghatározta a magyar bel-és külpolitikát.

2. Hunyadi János pályája

Apja szolgálataiért megkapta Vajdahunyad várát. Innen nevük. János fiatalon Zsigmond udvarába került. Zsigmond hadjárataiban megtanulta a külföldi hadművészetet. Ulászló oldalán megszerzett számos főméltóságot:

• szörényi bán
• erdélyi vajda
• temesi ispán
• nándorfehérvári főkapitány.

3. Hunyadi harcai:

• 1442. Erdély: Mezid bég seregének legyőzése (tk. 108.o.)
• 1443. "hosszú hadjárat": nemzetközi sereget szervezett. Cél:a török kiűzése Európából. Sikerek: télen is fegyverben álltak, nem veszítettek csatát. Szófia elfoglalása. Negatívumok: nem sikerült a fősereget legyőzni, Drinápolyt és más jelentős várost bevenni. 
• Drinápolyi béke, 1444.: a magyar király s a török szultán megegyezett, hogy nem indítanak támadást egymás ellen.

4. A várnai csatavesztés:

Még meg sem száradt a tinta a békén, a nemzetközi közvélemény új hadjárat megindítását követelte Ulászlótól. A török és magyar sereg Várnánál találkozott. A csatában Ulászló rátámadt a janicsár testőrségre, és életét vesztette.

5. Hunyadi kormányzósága:

A király halála után elismerték királynak Albert fiát, Lászlót. Hunyadi elérte, hogy 1446-ban az országgyűlés a király nagykorúságáig Magyarország kormányzójává (1446-1453) választotta.

Hunyadi kormányzóként:

• megszüntette a főkapitányi rendszert,
• igyekezett beszedni a királyi jövedelmeket,
• igyekezett megnyerni a megyei nemesség támogatását.

Kormányzósága alatt ugyanakkor rendkívüli magánvagyonra tett szert. Saját vagyonából is sok pénzt áldozott, amikor a török elleni háborúkhoz katonákat, zsoldosokat kellett felfogadnia.

6. A rigómezei kudarc,1448.:

Hunyadi szövetséget kötött Szkander béggel. Együttesen akarták legyőzni a szultánt, ez azonban nem sikerült. 1448-ban a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett a törököktől Rigómezőnél.

I. Lajos halála utáni helyzet:

Nagy Lajos halála után örökségén két leánya osztozott. A történelemben először nő került a magyar trónra Mária, Lengyelország trónjára pedig huga, Hedvig.

Máriának az uralmát a magyar urak kelletlenül fogadták. Ellenében Lajos egyik férfi rokonát, Károlyt hozták be az országból, aki termete miatt a "Kis" melléknevet kapta. Pár hónap múlva meggyilkolták Budán. Halálában az országban belső háború tört ki. A bárók többsége végül Mária mellé állt; egy feltétellel : koronázzák királlyá férjét is, Zsigmondot. Mária rövidesen meghalt, így Zsigmond egyedül uralkodhatott. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király.

A király helyett jórészt a bárók és a főpapok döntöttek az ország ügyeiben. A király közben háborút indított a török ellen, melynek 1396-ban a nikápolyi vereséggel lett vége. Itthon az uralmával elégedetlen főurak bebörtönözték. hívei rövidesen kiszabadították.

II. A királyi hatalom megerősítése - a török elleni védelem

Zsigmond úgy erősítette meg hatalmát, hogy bárók egy kisebb csoportjára támaszkodott. Ők kaptak minde fontos tisztséget, s mellé birtokokat.

A török elleni védelmet azzal kezdte, hogy erős várakat építtetett a déli határoknál ( a határ menti várakat végváraknak nevezték). A végvárak fenntartására a király új adókat is kivetett.

Cseh királlyá és az akkoriban nagy rangot jelentő német-római császárrá is megválasztották.

III. A zsinat

A keresztény egyházban  elszaporodtak a bűnök. Zsigmond a Német-római Császárság uralkodójaként felelősséget érzett az egyházért. A bajok forrását abban látta, hogy a különböző országok egyházai egyszerre három pápát is elismertek. A helyzet rendezése érdekében ezért zsinatot hívott össze. A zsinatot az egyik német-svájci határon épült városban rendezték meg (Konstanz). A három pápa helyett egy újat választottak. A zsinaton eretnekségért elítélték Husz János prágai papot is. (máglyahalál)

IV. Falvak és városok

Zsigmond korában terjedt el a teljesen a föld fölé épített, több helyiségből álló parasztház. Tetejét szalmával vagy náddal fedték be.

A szabad királyi városok mellett megjelentek a mezővárosok. Nem volt városfaluk. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A mezővárosok a földesúr hatalma alá tartoztak. Kiváltságokat kaptak a feldesuruktól. Sok mezővárosból fontos vásártartó hely lett.

Vázlat

I. Lajos halála utáni helyzet:

• két leánya örökli királyságát: Mária és Hedvig
• Mária az első magyar királynő (1382-1387)
• Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lesz a király---> Zsigmond uralma: 1387-1437.
• Bárók legyőzése.
• 1396. nikápolyi vereség

II. Királyi hatalom megerősítése: új bárói csoport

Török elleni védelem:  végvárak (tk. 100. oldal)

III. Konstanzi zsinat: egyházi ügyek rendezése, Husz János elítélése (tk. 102-103.oldal)

IV. Falvak és városok: parasztház megjelenése

Mezővárosok megjelenése (tk. 101. oldal)

Amikor I. Károly 1342-ben meghalt, virágzó országot hagyott fiára, Lajosra. Az új főurak hűen szolgálták az uralkodót. A magyar koronát, Lajos, a Nápolyi Királyság trónját  pedig, kisebbik fiának,  Andrásnak szánta.

I. A nápolyi hadjárat:

Nápolyban meggyilkolták Andrást, még koronázása előtt. Hogy megbosszulja öccse halálát, Lajos király hadjáratott indított Itáliában, mely sereget ő maga vezetett. Sikeresnek mondható hadjárat volt, de hosszú távon nem tudta megtartani a Királyságot. A háború nagyon sokba került az országnak.

II. Az 1351. évi törvények:

Magyarországon a nagyobb birtokosok igyekeztek saját földjeikre csalogatni más jobbágyait. Adómentességet is ígértek nekik, ha átköltöznek hozzájuk. A kisebb nemesek ezt nem tehették, így a királytól vártak védelmet a nagybirtokosokkal szemben. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze, hogy oorvosolja sérelmeiket.  Ezen az országgyűlésen megerősítették az Aranybullát, és két a jövőre kiható törvényt is elfogadtak, a kilenced - és az ősiségtörvényét.

A kilencedtörvény szerint, a jobbágy termésének másik egytizede földesúri adó. Ha egy nagyúr kevesebbet vett el jobbágyaitól,mint amennyit a törvény előírt, akkor a király szedette be a különbséget. Tehát a jobbágyok elcsábítása megszünt.

Az ősiség törvénye szerint, a nemesek birtokaikat csak rokonaikra hagyhatják. Ha nem volt több rokon, akkor a föld a királyé lett.

Ezen az országgyűlésen döntöttek arról is, hogy a jobbágyok felett peres ügyben a földesuruk ítéljezhet. Ez a bíráskodást nevezzük úriszéknek.  A báróknak viszont nagyobb hatalmuk volt, ők halálra is ítélhették a bűnösöket. Ez volt a pallosjog.

III. Nagy Lajos külpolitikája:

1351-es törvények után újabb háborúba kezdhetett a király.

Dalmáciát visszaszerezte, s tengeri hajóhadat is szervezett.

Lajos sokat harcolt a Balkánon is. Tatár rablóhadjáratokat kellett visszavernie. Lajos ideje alatt két, nagyrészt románok lakta fejedelemség (vajdaság) alakult: Havasalföld és Moldva. Románok egyre többen költöztek Erdélybe, akik legelőkön legeltették állataikat.

1370-től, apja diplomáciai munkájának köszönhetően, Lajosból Lengyelország királya is lett. A lengyel udvarban anyja, Erzsébet helyettesítette, kisebb sikerrel.

IV. Nagy Lajos jelentősége, halála:

Vitézsége miatt kapta a "nagy" jelzőt. Uralkodása alatt Magyarország békében fejlődhetett.

Pécsett egyetemet alapított a magyar diákoknak. Pártfogolta az egyetlen Magyarországon alapított szerzetesrendet, a pálosokat.

Halála előtt visszavonult a királyi pompától, és imádkozva, magányosan töltötte utolsó éveit.

Fia nem volt, csak két leánya, ezért rájuk akarta hagyni a magyar és a lengyel koronát, aminek sikerességében még nem lehetett biztos.

Vázlat

I. Lajos uralkodása: 1342-1382

Bosszúhadjárat a Nápolyi Királyságba, öccse, András halála miatt.--->sikeres.

1351. évi törvények:

• kilencedtörvény (újabb jobbágyi adó)
• ősiség (nemesek földjeinek örökléséről határozott, kihal a család a föld a királyé).
• úriszék - pallosjog (birtokosok kezébe kerül az ítélkezés)

Hadjáratai:

• Dalmácia visszaszerzése
• Havasalföld és Moldva

Lengyel trón megöröklése---> magyar -és lengyel király egyben (perszonálunió)

Egyetem alapítása:Pécs (rövid életű)

Pálosok támogatása.

I. Kiskirályok kora:

III. András halála után 3 királyjelöltje is volt az országnak:

1. a cseh Vencel
2. a bajor Ottó
3. Anjou Károly (már András idején az országban volt).

Míg azonban ők hárman eldöntötték, hogy ki legyen a király a "kiskirályok" uralkodtak.

Az ország a kiskirályok (másnéven tartományurak) között volt felosztva. A kiskirályok a királyi hatalomtól teljesen függetlenek voltak. Királyi jogokat gyakoroltak: bíráskodtak, pénzt verettek, adókat, vámokat szedtek be és saját hadsereget tartottak fenn.

Legfőbb tartományurak:

• Csák Máté: a Felvidék területe, északnyugati megyék, székhelye Trencsén vára;
• Aba Amadé: majd fiai: északkeleti országrész, központja Gönc;
• Borsa Kopasz: a Tiszántúl nagy része, központja Adorján;
• Kán László: Erdély területe, központja Déva;
• Kőszegi Henrik: Dunántúl
• Subic Pál: Horvátország.

Azonban ők sosem tudtak teljesen összefogni a királyjelöltek ellen, ezért 1308-ban Károly Róbertet koronázták Magyarország királyájává (Anjou - ház). Anjou-t {anzsu -nak ejtsd}.

1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte a kiskirályokat, kivéve Csák Mátét, őt haláláig nem tudta legyőzni.

II. Új nagybirtokos réteg:

Károly Róbert a legyőzött tartományurak méltóságait, birtokait, várait saját hívei körében osztotta szét. Új bárói családok jöttek létre. A király ezért kötelezte báróit, hogy háború esetén katonákkal vonuljanak a király seregébe, saját zászlajuk alatt, ezért hívjuk őket zászlósúrnak is (saját címere volt a zászlón). Ezt a fajta hadsereget hívjuk idegen szóval bandériumnak.

III. Gazdasági fellendülés:

 Károly Róbert miután legyőzte a tartományurakat, nekilátott az ország gazdasági helyzetének rendbetételéhez. 

Elsőként firenzei mintára, értékálló aranyforintot veretett.

Bányareformot hajtottak végre, amelynek célja, az volt, hogy megszaporodjanak a magyarországi bányák, hisz gazdag volt ércekben földünk. A király érdekeltté tette a földtulajdonosokat abban, hogy bányákat tárjanak fel. A kitermelt érc egyharmadát a birtokosoknak adta. Kiváltságokat a bányavárosoknak.

Új vámot vezetett be, amelynek neve harmincadvám. A kereskedők a külföldről hozott áru értékének egy részét vámként kellett befizetniük.

A jobbágyok ne csak a földesuraknak adózzanak, ezért bevezette a kapuadót. Ezt a házak  telkei, pontosabban a kapuk után számolták ki.  A kapuadót évente egyszer kellett befizetni.

IV. 1335. évi visegrádi királytalálkozó:

Árumegállító jog: az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron a piacon kiteni áruját, ami legtöbbször nagyon alacsony volt.

1335-ben Károly Róbert királytalálkozóra hívta meg a cseh és a lengyel királyt Visegrádra. Ott megállapodtak abban, hogy kikerülik Bécset a kereskedelmi útvonalaik (Bécsnek árumegállító joga volt). A lengyel királlyal külön megállapodott abban, hogy ha a lengyel király fiúörökös nélkül halna meg, akkor Károly legidősebb fia, Lajos örökli a trónt.

Vázlat

I. Kiskirályok kora:

kiskirályok = tartományurak --->felosztották az országot (legfontosabbak: Csák Máté, Borsa Kopasz, Kán László, Kőszegi Henrik)

3 királyjelölt: a cseh Vencel, a bajor Ottó és az Anjou - házból származó Károly

1308. Károly Róbert megkoronázása --->I. Károly Róbert (1308-1342)

1312. Rozgonyi csata

II. Új nagybirtokos réteg:

Károly Róbert támogatóinak adta a visszahódított területeket, ezért a báróitól azt kérte, hogy háború esetén katonákkal vonuljanak fel a királyi seregbe (zászlósúr). Ezt a sereget idegen szóval bandériumnak hívjuk.

III. Gazdasági fellendülés:

• aranyforint
• bányareform - bányavárosok
• harmincadvám (tk. 93.o.)
• kapuadó

IV. 1335. évi visegrádi királytalálkozó:

városok árumegállító joga (tk. 94.o.)

• Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal
• lengyel királlyal megegyezés a lengyel trónörökösről