1. Királlyá választása:

 1443-ban született Kolozsváron. Tanítója Vitéz János, akit Hunyadi János váradi püspökké nevezett ki. Megtanult írni, olvasni, megismerkedett az itáliai humanista műveltséggel. Apja mellett sok fontos diplomáciai tárgyaláson vett részt.

A Hunyadi család birtokolta V. László halálakor az ország legnagyobb vagyonát. A család vezetője Szilágyi Mihály volt.

1458 januárjában összeült a királyválasztó országgyűlés, a kisebb nemesek pedig a Duna jegén királlyá választották Mátyást (Szilágyi "közbenjárására"). Mátyást megkoronázni nem tudták, hisz a korona III. Frigyesnél volt.

2. Mátyás megszilárdítja hatalmát:

Az új király kezdettől fogva arra törekedett, hogy egyedül uralkodjon a lehető legnagyobb bizalommal:

• Leváltotta Garai László nádort
• Szilágyi Mihályt, aki kormányzóként kívánt uralkodni Mátyás mellett, a déli végekre küldte
• Bécsújhelyen megállapodott III.Frigyessel: Frigyes visszaadta a koronát,elismerte Mátyást szövetségesnek, ellenben ha Mátyás utód nélkül halna meg, ő örökli a magyar trónt.
• 1463-ban Mátyást - szabályszerűen - megkoronázták.

3. Külpolitikája:

Mátyás nem akart a szultáni sereggel nyílt csatát kezdeni, inkább a határok védelmét erősítette meg. Elfoglalta Jajcát és Szabácsot, ezután igyekezett békében élni a törökkel. Ha a török támadott, akkor készen állt a védelemre. Az Erdélyre törő török hadakat Kinizsi Pál Kenyérmezőnél győzte le (1479).

Azért, hogy országának erejét megsokszorozza Mátyás elhatározta, hogy megszerzi a cseh királyi címet. Mátyás háborút indított Csehország ellen. Átszervezte a hadseregét. Állandóan készen álló zsoldossereget toborzott, melyet fekete seregnek nevezünk.

Ezek a tervek sok pénzbe kerültek, és elégedetlenséget szült. Összeesküvést szerveztek a király ellen, Mátyás azonban gyorsan leszámolt a lázadókkal (Tk. 114.o.).

4. Királyi gazdaság forrásai (reformok):

 Mátyás a kapuadót füstadóra változtatta, vagyis nem jobbágytelkekként, hanem házanként (kéményenként) kellett adót fizetni.

Bevezette a rendkívüli hadiadót is.

Igyekezett megakadályozni a nemesek jogtalanságait. Rendelkezései nyomán minden jobbágy szabadon elköltözhetett más földesúr földjére. A jobbágyok meg tudták védeni  az önkényeskedésektől.

Uralkodása idején a jobbágyok közül sokan meggazdagodtak. Már több jobbágytelket tarthattak fenn. Ezeket zsellérek művelték. A zsellérek olyan parasztok voltak, akiknek egyáltalán nem volt szántóföldjük, hanem másnál, fizetségért szolgáltak.

A nádor. Mátyás törvénye így intézkedett a mádori méltóságról: a nádor lett a király helyettese, amikor az távol tartózkodott. Ha a király gyermek még, ő hívhatja össze az országban az országgyűlést. Az az ő feladata is, hogy ha az ország lakosai között háborúság támadna, azt lecsillapítsa.Ő az ország legfőbb bírája. Ha a király meghal,  az új király megválasztásánál ő adja le elsőnek szavazatát.

5. Mátyás reneszánsz udvara:

A reneszánsz stílus, Beatrix királynéval és udvarával Magyarországra jövetelével terjedt el. Ennek eredménye a visegrádi és a budai palota építése. A reneszánsz stílusban épült várakhoz, palotákhoz itáliai mesterembereket hivatott.

Mint példaképei, az itáliai reneszánsz uralkodók, ő is könyvtárat alapított. A Hunyadiak címerében holló volt látható, ami latinul Corvus, ebből a szóból származik a könyvek neve: corvinák (korvinák).

Mátyás elhatározta ő is megszerzi a császári trónt. Elfoglalta Bécs városát. Néhány évvel utána meghalt.