1. A két király - kettéosztott ország

1526-ban, Szapolyai János, az 1505-ös rákosi végzésekre hivatkozva, királlyá koronáztatta magát. Pozsonyban főurak másik csoportja Habsburg Ferdinándot választotta magyar királynak.

A "hódítás török módszere": három szakaszból állt: először nagy csatában vereséget mérni az országra, másodszor kialakítani egy hazai törökbarát réteget, amelyre építheti az uralom rendszerét, harmadszor elfoglalni a fővárost, és birtokba venni az országot.

2. A váradi béke

1538-ban Ferdinánd és János király Váradon békét kötött. Mindketten megtartották addig birtokolt területeiket, János az ország keleti,Ferdinánd a nyugati felét. Megegyeztek, hogy János halála után Ferdinánd örökli az egész országot, még akkor is ha Jánosnak fia születnék.

3. Buda török kézen

1540-ben Izabella királyné fiút szült János királynak. A csecsmő János Zsigmond már puszta létével is óriási diplomáciai bonyodalmakat keltett. (10 nap múlva meghalt I. János király). Szulejmán a csecsemő János Zsigmondot fogadta el az ország királyának, akit rövidesen meg is koronázták. Ferdinánd és hívei azonban birtokba akarták venni az országot (lásd váradi béke).

Mindketten fegyverrel kívánták érvényesíteni akaratukat:

• a német had 1541 tavaszán érkezett az országba, ostromolni kezdte Buda várát. A Fráter György vezette magyar védők és a törökök előőrsei felmorzsolták a császári hadakat.
• közben Budára érkezett Szulejmán. Augusztus 29-én magához kérette János Zsigmondot és a magyar urakat. A tárgyalás alatt a török katonák beszívárogtak a várba és kardcsapás nélkül elfoglalták. A szultán Izabella királynét, Fráter Györgyöt és a csecsemő királyt elbocsátotta, és évi adó fejében rájuk hagyta Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását.

Buda elfoglalásával világossá vált, hogy Szulejmán nem engedheti meg a Habsburgok túlzott befolyását Magyarországon. Az 1526 óta tartó országmegoszlás rögzülni látszott.

1. Az ország nyugati-északi része Habsburg
2. az ország déli-középső része török
3. az ország keleti-északi része pedig Szapolyai ellenőrzés alatt volt. A határok kialakulása azonban még sokáig tartott.

4. Az Erdélyi Fejedelemség születése:

János Zsigmond lemondott a királyi címről, de fejedelemként Erdély uralkodója maradhatott.

1571-ben Báthori Istvánt választották meg Erdély fejedelmévé. Lengyelországgal kötött szövetséget.  Báthori István fejedelemsége alatt erősödött meg Erdély önállósága és függetlensége.

Feladatok:

1. Mutasd be az 1526 utáni Magyarországot!

2. Milyen következményekkel járt az ország megosztottsága?

3. Miért támadt Ferdinánd Magyarországra 1541-ben?

4. Miért sietett János Zsigmond segítségére a szultán? A szultán saját szavaival válaszolj a forrás alapján (Tk. 165. oldal).