I. Lajos halála utáni helyzet:
Nagy Lajos halála után örökségén két leánya osztozott. A történelemben először nő került a magyar trónra Mária, Lengyelország trónjára pedig huga, Hedvig.
Máriának az uralmát a magyar urak kelletlenül fogadták. Ellenében Lajos egyik férfi rokonát, Károlyt hozták be az országból, aki termete miatt a "Kis" melléknevet kapta. Pár hónap múlva meggyilkolták Budán. Halálában az országban belső háború tört ki. A bárók többsége végül Mária mellé állt; egy feltétellel : koronázzák királlyá férjét is, Zsigmondot. Mária rövidesen meghalt, így Zsigmond egyedül uralkodhatott. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király.
A király helyett jórészt a bárók és a főpapok döntöttek az ország ügyeiben. A király közben háborút indított a török ellen, melynek 1396-ban a nikápolyi vereséggel lett vége. Itthon az uralmával elégedetlen főurak bebörtönözték. hívei rövidesen kiszabadították.
II. A királyi hatalom megerősítése - a török elleni védelem
Zsigmond úgy erősítette meg hatalmát, hogy bárók egy kisebb csoportjára támaszkodott. Ők kaptak minde fontos tisztséget, s mellé birtokokat.
A török elleni védelmet azzal kezdte, hogy erős várakat építtetett a déli határoknál ( a határ menti várakat végváraknak nevezték). A végvárak fenntartására a király új adókat is kivetett.
Cseh királlyá és az akkoriban nagy rangot jelentő német-római császárrá is megválasztották.
III. A zsinat
A keresztény egyházban elszaporodtak a bűnök. Zsigmond a Német-római Császárság uralkodójaként felelősséget érzett az egyházért. A bajok forrását abban látta, hogy a különböző országok egyházai egyszerre három pápát is elismertek. A helyzet rendezése érdekében ezért zsinatot hívott össze. A zsinatot az egyik német-svájci határon épült városban rendezték meg (Konstanz). A három pápa helyett egy újat választottak. A zsinaton eretnekségért elítélték Husz János prágai papot is. (máglyahalál)
IV. Falvak és városok
Zsigmond korában terjedt el a teljesen a föld fölé épített, több helyiségből álló parasztház. Tetejét szalmával vagy náddal fedték be.
A szabad királyi városok mellett megjelentek a mezővárosok. Nem volt városfaluk. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A mezővárosok a földesúr hatalma alá tartoztak. Kiváltságokat kaptak a feldesuruktól. Sok mezővárosból fontos vásártartó hely lett.
Vázlat
I. Lajos halála utáni helyzet:
- két leánya örökli királyságát: Mária és Hedvig
- Mária az első magyar királynő (1382-1387)
- Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lesz a király---> Zsigmond uralma: 1387-1437.
- Bárók legyőzése.
- 1396. nikápolyi vereség
II. Királyi hatalom megerősítése: új bárói csoport
Török elleni védelem: végvárak (tk. 100. oldal)
III. Konstanzi zsinat: egyházi ügyek rendezése, Husz János elítélése (tk. 102-103.oldal)
IV. Falvak és városok: parasztház megjelenése
Mezővárosok megjelenése (tk. 101. oldal)