I. Lajos halála utáni helyzet:

Nagy Lajos halála után örökségén két leánya osztozott. A történelemben először nő került a magyar trónra Mária, Lengyelország trónjára pedig huga, Hedvig.

Máriának az uralmát a magyar urak kelletlenül fogadták. Ellenében Lajos egyik férfi rokonát, Károlyt hozták be az országból, aki termete miatt a "Kis" melléknevet kapta. Pár hónap múlva meggyilkolták Budán. Halálában az országban belső háború tört ki. A bárók többsége végül Mária mellé állt; egy feltétellel : koronázzák királlyá férjét is, Zsigmondot. Mária rövidesen meghalt, így Zsigmond egyedül uralkodhatott. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király.

A király helyett jórészt a bárók és a főpapok döntöttek az ország ügyeiben. A király közben háborút indított a török ellen, melynek 1396-ban a nikápolyi vereséggel lett vége. Itthon az uralmával elégedetlen főurak bebörtönözték. hívei rövidesen kiszabadították.

II. A királyi hatalom megerősítése - a török elleni védelem

Zsigmond úgy erősítette meg hatalmát, hogy bárók egy kisebb csoportjára támaszkodott. Ők kaptak minde fontos tisztséget, s mellé birtokokat.

A török elleni védelmet azzal kezdte, hogy erős várakat építtetett a déli határoknál ( a határ menti várakat végváraknak nevezték). A végvárak fenntartására a király új adókat is kivetett.

Cseh királlyá és az akkoriban nagy rangot jelentő német-római császárrá is megválasztották.

III. A zsinat

A keresztény egyházban  elszaporodtak a bűnök. Zsigmond a Német-római Császárság uralkodójaként felelősséget érzett az egyházért. A bajok forrását abban látta, hogy a különböző országok egyházai egyszerre három pápát is elismertek. A helyzet rendezése érdekében ezért zsinatot hívott össze. A zsinatot az egyik német-svájci határon épült városban rendezték meg (Konstanz). A három pápa helyett egy újat választottak. A zsinaton eretnekségért elítélték Husz János prágai papot is. (máglyahalál)

IV. Falvak és városok

Zsigmond korában terjedt el a teljesen a föld fölé épített, több helyiségből álló parasztház. Tetejét szalmával vagy náddal fedték be.

A szabad királyi városok mellett megjelentek a mezővárosok. Nem volt városfaluk. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A mezővárosok a földesúr hatalma alá tartoztak. Kiváltságokat kaptak a feldesuruktól. Sok mezővárosból fontos vásártartó hely lett.

 

Vázlat

I. Lajos halála utáni helyzet:

  • két leánya örökli királyságát: Mária és Hedvig
  • Mária az első magyar királynő (1382-1387)
  • Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lesz a király---> Zsigmond uralma: 1387-1437.
  • Bárók legyőzése.
  • 1396. nikápolyi vereség

 

II. Királyi hatalom megerősítése: új bárói csoport

Török elleni védelem:  végvárak (tk. 100. oldal)

III. Konstanzi zsinat: egyházi ügyek rendezése, Husz János elítélése (tk. 102-103.oldal)

IV. Falvak és városok: parasztház megjelenése

Mezővárosok megjelenése (tk. 101. oldal)

 

Szerző: moncsi82  2009.02.08. 11:56 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem6.blog.hu/api/trackback/id/tr91929835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása