Amikor I. Károly 1342-ben meghalt, virágzó országot hagyott fiára, Lajosra. Az új főurak hűen szolgálták az uralkodót. A magyar koronát, Lajos, a Nápolyi Királyság trónját  pedig, kisebbik fiának,  Andrásnak szánta.

I. A nápolyi hadjárat:

Nápolyban meggyilkolták Andrást, még koronázása előtt. Hogy megbosszulja öccse halálát, Lajos király hadjáratott indított Itáliában, mely sereget ő maga vezetett. Sikeresnek mondható hadjárat volt, de hosszú távon nem tudta megtartani a Királyságot. A háború nagyon sokba került az országnak.

II. Az 1351. évi törvények:

Magyarországon a nagyobb birtokosok igyekeztek saját földjeikre csalogatni más jobbágyait. Adómentességet is ígértek nekik, ha átköltöznek hozzájuk. A kisebb nemesek ezt nem tehették, így a királytól vártak védelmet a nagybirtokosokkal szemben. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze, hogy oorvosolja sérelmeiket.  Ezen az országgyűlésen megerősítették az Aranybullát, és két a jövőre kiható törvényt is elfogadtak, a kilenced - és az ősiségtörvényét.

A kilencedtörvény szerint, a jobbágy termésének másik egytizede földesúri adó. Ha egy nagyúr kevesebbet vett el jobbágyaitól,mint amennyit a törvény előírt, akkor a király szedette be a különbséget. Tehát a jobbágyok elcsábítása megszünt.

Az ősiség törvénye szerint, a nemesek birtokaikat csak rokonaikra hagyhatják. Ha nem volt több rokon, akkor a föld a királyé lett.

Ezen az országgyűlésen döntöttek arról is, hogy a jobbágyok felett peres ügyben a földesuruk ítéljezhet. Ez a bíráskodást nevezzük úriszéknek.  A báróknak viszont nagyobb hatalmuk volt, ők halálra is ítélhették a bűnösöket. Ez volt a pallosjog.

III. Nagy Lajos külpolitikája:

1351-es törvények után újabb háborúba kezdhetett a király.

Dalmáciát visszaszerezte, s tengeri hajóhadat is szervezett.

Lajos sokat harcolt a Balkánon is. Tatár rablóhadjáratokat kellett visszavernie. Lajos ideje alatt két, nagyrészt románok lakta fejedelemség (vajdaság) alakult: Havasalföld és Moldva. Románok egyre többen költöztek Erdélybe, akik legelőkön legeltették állataikat.

1370-től, apja diplomáciai munkájának köszönhetően, Lajosból Lengyelország királya is lett. A lengyel udvarban anyja, Erzsébet helyettesítette, kisebb sikerrel.

IV. Nagy Lajos jelentősége, halála:

Vitézsége miatt kapta a "nagy" jelzőt. Uralkodása alatt Magyarország békében fejlődhetett.

Pécsett egyetemet alapított a magyar diákoknak. Pártfogolta az egyetlen Magyarországon alapított szerzetesrendet, a pálosokat.

Halála előtt visszavonult a királyi pompától, és imádkozva, magányosan töltötte utolsó éveit.

Fia nem volt, csak két leánya, ezért rájuk akarta hagyni a magyar és a lengyel koronát, aminek sikerességében még nem lehetett biztos.

 

Vázlat

I. Lajos uralkodása: 1342-1382

Bosszúhadjárat a Nápolyi Királyságba, öccse, András halála miatt.--->sikeres.

1351. évi törvények:

  • kilencedtörvény (újabb jobbágyi adó)
  • ősiség (nemesek földjeinek örökléséről határozott, kihal a család a föld a királyé).
  • úriszék - pallosjog (birtokosok kezébe kerül az ítélkezés)

Hadjáratai:

  • Dalmácia visszaszerzése
  • Havasalföld és Moldva

Lengyel trón megöröklése---> magyar -és lengyel király egyben (perszonálunió)

Egyetem alapítása:Pécs (rövid életű)

Pálosok támogatása.

Szerző: moncsi82  2009.01.31. 15:56 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem6.blog.hu/api/trackback/id/tr35914453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása