Amikor I. Károly 1342-ben meghalt, virágzó országot hagyott fiára, Lajosra. Az új főurak hűen szolgálták az uralkodót. A magyar koronát, Lajos, a Nápolyi Királyság trónját pedig, kisebbik fiának, Andrásnak szánta.
I. A nápolyi hadjárat:
Nápolyban meggyilkolták Andrást, még koronázása előtt. Hogy megbosszulja öccse halálát, Lajos király hadjáratott indított Itáliában, mely sereget ő maga vezetett. Sikeresnek mondható hadjárat volt, de hosszú távon nem tudta megtartani a Királyságot. A háború nagyon sokba került az országnak.
II. Az 1351. évi törvények:
Magyarországon a nagyobb birtokosok igyekeztek saját földjeikre csalogatni más jobbágyait. Adómentességet is ígértek nekik, ha átköltöznek hozzájuk. A kisebb nemesek ezt nem tehették, így a királytól vártak védelmet a nagybirtokosokkal szemben. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze, hogy oorvosolja sérelmeiket. Ezen az országgyűlésen megerősítették az Aranybullát, és két a jövőre kiható törvényt is elfogadtak, a kilenced - és az ősiségtörvényét.
A kilencedtörvény szerint, a jobbágy termésének másik egytizede földesúri adó. Ha egy nagyúr kevesebbet vett el jobbágyaitól,mint amennyit a törvény előírt, akkor a király szedette be a különbséget. Tehát a jobbágyok elcsábítása megszünt.
Az ősiség törvénye szerint, a nemesek birtokaikat csak rokonaikra hagyhatják. Ha nem volt több rokon, akkor a föld a királyé lett.
Ezen az országgyűlésen döntöttek arról is, hogy a jobbágyok felett peres ügyben a földesuruk ítéljezhet. Ez a bíráskodást nevezzük úriszéknek. A báróknak viszont nagyobb hatalmuk volt, ők halálra is ítélhették a bűnösöket. Ez volt a pallosjog.
III. Nagy Lajos külpolitikája:
1351-es törvények után újabb háborúba kezdhetett a király.
Dalmáciát visszaszerezte, s tengeri hajóhadat is szervezett.
Lajos sokat harcolt a Balkánon is. Tatár rablóhadjáratokat kellett visszavernie. Lajos ideje alatt két, nagyrészt románok lakta fejedelemség (vajdaság) alakult: Havasalföld és Moldva. Románok egyre többen költöztek Erdélybe, akik legelőkön legeltették állataikat.
1370-től, apja diplomáciai munkájának köszönhetően, Lajosból Lengyelország királya is lett. A lengyel udvarban anyja, Erzsébet helyettesítette, kisebb sikerrel.
IV. Nagy Lajos jelentősége, halála:
Vitézsége miatt kapta a "nagy" jelzőt. Uralkodása alatt Magyarország békében fejlődhetett.
Pécsett egyetemet alapított a magyar diákoknak. Pártfogolta az egyetlen Magyarországon alapított szerzetesrendet, a pálosokat.
Halála előtt visszavonult a királyi pompától, és imádkozva, magányosan töltötte utolsó éveit.
Fia nem volt, csak két leánya, ezért rájuk akarta hagyni a magyar és a lengyel koronát, aminek sikerességében még nem lehetett biztos.
Vázlat
I. Lajos uralkodása: 1342-1382
Bosszúhadjárat a Nápolyi Királyságba, öccse, András halála miatt.--->sikeres.
1351. évi törvények:
- kilencedtörvény (újabb jobbágyi adó)
- ősiség (nemesek földjeinek örökléséről határozott, kihal a család a föld a királyé).
- úriszék - pallosjog (birtokosok kezébe kerül az ítélkezés)
Hadjáratai:
- Dalmácia visszaszerzése
- Havasalföld és Moldva
Lengyel trón megöröklése---> magyar -és lengyel király egyben (perszonálunió)
Egyetem alapítása:Pécs (rövid életű)
Pálosok támogatása.